Varga Feri kezdett az utolsó napon, amikor is az eső miatt a fedelesbe szorultunk. Először két futószár között hajtotta Liliomfit a körkarámban.

Gyakorolta a fordulásokat, és a felvételeket, valamint nagy hangsúlyt helyezett az előremenésre, mivel a nyeregben már kevesebb lehetősége van erre megtanítani, viszont ha már megy előre szorgalmasan, akkor nagyságrendekkel könnyebb dolga van a lovasnak, amikor ráül a csikóra.

Az irányíthatóság, és az együttműködési készség tesztje az, amikor kijönnek a zárt térből. Ha ott is jól működik minden, akkor valószínűleg jó munkát végeztél. Ferinek jól működött a körkarámon kívül is a hajtás.

A felülést követően először vezetgettem, majd ügettünk is kézen, Liliomfi készségesen működött közre az események pozitív alakulásában. Feriben egy nagyszerű lovasembert ismertünk meg, aki ugyan 50 évesen kezdett el lovagolni, viszont végig érdeklődéssel követte nyomon a többiek munkáját, vett át és fejlesztett tovább módszereket amit a többiektől ellesett. A szakma iránti alázatával, és azzal, hogy egy pillanatra sem követett sablonokat, végig látszott rajta hogy gondolkodik a továbblépés lehetőségén, és nem követett olyan ősi mintákat, hogy "futószáron lefárasztom és felülök", hanem kereste a módját annak, hogy lefárasztás nélkül fogadtassa el magát a lóval...! Minden elismerést megérdemel, 65 évével ő volt a legidősebb résztvevője az "Éles bevetésnek"....!

Miután az eső miatt nem tudtunk kimenni a pályára (ki tudtunk volna, csak már elpuhultunk....hihihi.....), így bent próbáltunk valami újat mutatni anélkül, hogy túlfeszítettük volna a húrt. Korábban már próbálkoztunk a fóliát megszerettetni Rejtéllyel, de nem értünk el nagy sikereket, ezért hogy ne húzzuk az időt elhagytuk. Bugledits Laci javaslatára vasárnap újra próbálkoztunk vele, ezúttal két futószár között, ám Rejtély jelezte hogy nem ért egyet a kezdeményezésünkkel, ha akarunk mi járkáljunk csak fóliákon, de ő már az óvodában is "fólia allergiában szenvedett", így fel volt mentve fólián járásból, úgyhogy őt hagyjuk ki a buliból, mert ártalmas az egészségére.

Ekkor vezetgetéssel próbálkoztam, ami hozott részeredményeket, ami azt jelenti közelebb ment a fóliához akár 10 centivel is, de onnantól egy tapodtat sem tovább. Ekkor megszagoltattam vele, és többször áthúztam a lábai között. Ekkor már kezdtek kétségei lenni, hogy az óvodában talán mégsem jól diagnosztizálták nála a "fólia allergiát".

"Te Gyuri (tegező viszonyban voltunk végig az öt nap során), ez tényleg nem a "hétfejű sárkány"....?..... "Nem, nem, ez csak hatfejű"....!...."Hát akkor ez nem is annyira ijesztő mi"....?...."Nem, nem, látod én se félek, ráálltam a nyakára"....!...."Hú, ezt úgy bírom benned hogy ilyen bátor vagy"....!...."Gyere, állj rá te is, akkor nem tud ijesztgetni"....!...."Ha adnál abból a 'jutifalat' nevű cuccból egy nagyobb dózist, akkor lehet hogy megpróbálnám"....!...."Oké, csak vigyázz mert függőséget okoz, aztán majd nem tudsz lejönni a szerről"....!...."Pssszt, most erősnek kell mutatkoznom, mert itt van a főnök, ott ül fenn a lelátón"....!...."Hát akkor húzzál bele, ha nem akarsz szégyenben maradni".....!

"Jól csinálom Gyurikám"....?...."Nagyon ügyes vagy"....!...."Láttad hogy ráálltam a nyakára"....?...."Úgy csináltad, mintha mindig rajta álltál volna"....!...."Akkor most már fasza gyerek vagyok"...?...."Te vagy a legfaszább gyerek Barátom"....!

A puding próbája az evés....! Így hát a főnök is kipróbálta, mire vitte Rejtély az első osztályban...!

Benner Jani volt az "Éles bevetés" utolsó lovasa. Két futószár közötti hajtással kezdte az előkészületeket, Rhodosz már nem reagálta le amikor rátette a nyerget, készségesen tette a dolgát.

Gyakorolták a fordulatokat, Jani próbálta még kicsit serkenteni az előremenést.

Ezt lovaglás követte ügetésben. Vágtázni nem nagyon akartunk, mert a talaj csúszásveszélyes lett volna a fiatal lovaknak.

Utolsó mozzanatként Jani még készséggel válaszolt a kérdésekre is. Benne egy nagyon profi lovasembert ismertünk meg, aki megérdemelte az emberek figyelmét, hiszen pont olyan dolgokat tud, ami talán a legfontosabb egy ló életében. A belovaglást egyik szakterület sem tudja kihagyni, és meggyőződésem, hogy ha hibásan dolgoznak egy csikóval, az rányomja az egész életére a bélyegét. Nagyon sok ember megoldja "okosba", vagy fogad olyan lovast akinek csupán az az előnye hogy közel lakik. A lótartók, tulajdonosok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a belovaglásnak, sokan csak egy hülyét keresnek, hogy addig üljön fel, amíg már nem akar bakolni, és onnan már tudják, onnan már szerintük be van a csikó lovagolva. Ez kérem szépen óriási tévedés, sok elrontott ló mutat rá ennek az útnak a kátyúira, amibe sok ló bele is rokkan. Egy jó belovaglás viszont, nagyságrendekkel könnyíti meg a ló, és a lovas életét egyaránt. Ez nem öt napig tart, és nem is a legnehezebb része a felülés, hanem éppen az ezután következő hetek hónapok döntik el, hogy hűséges társ lesz-e belőle, vagy bekerül egy olyan körforgásba, amiből csak a kupecek profitálhatnak. Az olyan lovasok mint Benner Jani, több figyelmet érdemelnének, és nem külföldön, hanem itthon lenne a helyük. A magyar lovasélet nem olyan gazdag, hogy ilyen emberek külföldön dolgozzanak....!

Köszönjük még a részvételt Szenthe Katának és Szalai Daninak is a részvételt....! Kata már a harmadik napon kiment terepre a fjorddal, és bár a ló már ekkor hazament, Kata végig ott maradt segíteni. Daninak már szombat reggel mennie kellett, mivel Angliába utaztak fogathajtó versenyre. Köszönjük neki is, hogy így is vállalta a megmérettetést. 

Köszönjük a jelenlétét azoknak az embereknek, akik elzarándokoltak hozzánk Dabasról, Nyíregyházáról, Szegedről, Pest környékéről, Sopronból, Kalocsa környékéről, és szerte az országból, akik igazolták, és vigyáztak az "Éles bevetés" tisztaságára. Számítunk rátok a későbbiek folyamán is, és mindenki másra is, aki tenni szeretne velünk együtt....! Elindultunk tehát, nem volt könnyű, sok ember munkája volt benne, akiknek szintén köszönettel tartozunk...! Aki nem tudott eljönni, azoknak május 11-én szombaton este, Pesten a Tattersalban tartok egy fényképes/videós beszámolót az öt napos "Éles bevetésről"...! A belépés ingyenes, de adományokat elfogadunk a két bajba jutott lovasunk támogatására. Figyeljétek a Facebookot, minden új információt ott fogunk megosztani....!

Találkozunk tehát május 11-én szombaton a Tatterban....! Lezártunk egy fejezetet, de az "Éles bevetés" megy tovább.....!